Vendégdarabok

A mű a szerző Páratlan páros c. darabjának folytatása. Az emlékezetes események óta majd’ 18 év repült el. Gavin (John és Barbara fia) 16 éves, míg Vicki (John és Mary lánya) 15 éves. (Vigyázat! John ugyanaz a személy, és még mindig taxisofőr!) Vicki és Gavin megismerkedik az interneten, s a lány meghívja magukhoz a fiút. Mikor a közös apa tudomást szerez minderről, kétségbeesetten próbálja megakadályozni a találkozást. Stanley, a régi bútordarab házibarát természetesen ismét belekeveredik a bonyodalmak sodrába: John embert próbáló feladatokat bíz rá, hazugságokra kényszeríti, nevetséges helyzetekbe sodorja, s újabb övön-aluli gyanúba keveri. Ahogyan ez egy igazi jó baráttól elvárható…

S ha mindez nem lenne elég, az események csúcsán beállít Stanley szenilis apukája is…

„…Sebzettek, sérülékenyek esendőek vagyunk, de éppen esendőségünkön keresztül tudjuk egymást megérinteni. Csakhogy olyan korban élünk, amelyben az esendőséget el szokás tagadni. Ez szerintem ember- és létellenes gondolkodás. Az esendőség a létezés alapélménye. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ne rettegjünk a másiktól. Mert egyikünk sem tökéletes. A tökéletes félelmetes – és érdektelen, unalmas. Azért szánt az Úr csak hat napot a teremtésre, mert nem akarta, hogy tökéletes legyen.” (Háy János, író)

„… Ebben a történetben beteljesedik valami, mert érezzük, ez az ember mintha már régóta ki lett volna jelölve a halálra. Járkál saját életében, már jó ideje nincs is mit keresnie. Amikor utoljára elindul az anyjától, nem meghalni megy, de mintha érezné, hogy ennek vége. És furcsa talán, de ez mintha nem is lenne baj. A végzet teljesedik be, amikor meghal.” (Mucsi Zoltán, főszereplő)

Örömmorzsa-avagy egy morzsányi szeretet mindenkinek
A Zenthe Ferenc Színház utánpótlás csoportja a KoméDiák Színpad karácsonyi műsora

Bemutatják a Cogito Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei

Műsor:
Tóth László
Farkasné Ponyi Beatrix
Táncok:
Juhász Amarilla
Kéri Szabolcs

Rendező:
Farkasné Ponyi Beatrix

Pál elismert fővárosi nyomozóként visszatér szülőfalujába, ahol brutális gyilkosság történt. Arrogáns viselkedésével azonnal kivívja a helyiek ellenszenvét, különösen Róbertét, aki helyi rendőrfőnökként vetélytársat lát a visszaérkező férfiban. Egyedül Nóra fogadja barátságosan, aki már gyerekként is rajongott a vagány fiúért és érzései újra lángra gyúlnak Pál iránt. Szülei halálhíre és öccse ellenséges magatartása kijózanítóan hat a férfira, ám céltudatos nyomozóként beleveti magát a munkába. Nyomozása során egyre sötétebb titkokra derül fény a kis közösség életében és Pálnak rá kell ébrednie, hogy előítélete az itteni emberek iránt, korántsem biztos, hogy megalapozott volt. Ahogy közelebb kerül a szörnyű gyilkosság felderítéséhez, egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy élete fordulóponthoz érkezik: örökre megtagadja múltját vagy elbukik és tűzre dob mindent, amiért egész életében dolgozott…

A Téli Bábvarázs nagy sikere után itt a következő gyermekeknek szóló programunk, a FARSANGI BÁBVARÁZS!

A kicsik most is több, interaktív bábelőadást láthatnak majd a kamarateremben, ahol ők maguk is részesei lehetnek a meséknek! 

A farsang jegyében természetesen most is meglepetéssel készülünk! :)

Az előadások különlegessége, hogy a művészek nem marionett-, kesztyű- vagy egyéb klasszikus bábokat használnak, hanem mindennapi használati tárgyakat, telis-tele fantáziával. 

Nelli. Lujza. Böske. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. A három Szalay-lány. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek.
Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?

Izgalmas, különböző színházi világokból, kultúrkörökből érkező impulzusok találkoznak az előadásban: a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában nemcsak e két színház, hanem kassai és marosvásárhelyi színészek, alkotók is részt vesznek.

Fizikai színházi előadás Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye, valamint versek és vendégszövegek felhasználásával.

Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója? Aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét.”

Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan igehirdető. Egy botcsinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős. Isten balekja. Mégis hős. Éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye hitelessé. Rongyos ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd, de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kell megharcolnia? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.

Az élőadás és a kedvezményes jegyár a Déryné Program jóvoltából valósul meg.

Mostanában mondogatják, hogy idő nem létezik, csak órák léteznek. És észre se vesszük, hogy hogyan folyik el a kezünk közül az idő, miközben oly sokat teszünk azért, amire úgy vágyunk, ami mindenki másnak van, nekünk meg nincs. Pontosan ezt akarják az Ügynökök. Csábító ígéretekkel édesgetnek, meggyőző kalkulációkkal ámítanak – hisz a számok sose hazudnak. Csak az Ügynökök. És ha egyszer aláírtunk az Időbanknak, vége a dalnak. Egyetlen ember van, akit a jól felkészült szervezet jól megtervezett akciói nem tévesztenek meg: Momo. Egy kislány, aki azt se tudja, mennyi ideje van. Vagy, hogy van-e neki? És ami van, az az övé? Vagy, bárkié egyáltalán? Momónak kérdései vannak, meg egy füzete, amibe a kérdéseit írja fel, meg egy csodás kuckója egy nagy csőben, és bátor szíve, hogy megkérdezzen bármit, ami csak eszébe jut, és barátai is vannak, akiknek hirtelen minden más nagyon fontos lesz, mert semmi idejük sincs.
Nos, ez nem csak nekünk gyanús! Momo elindul, hogy megkérdezze az összes barátját, hogy mi lett annyira fontos? Kérdés kérdést követ, és bizony hamar kiderül, hogy az egész világ sorsa az ő kérdésein fog múlni!
Michael Ende darabja egyre aktuálisabb az évek múlásával, ahogy a digitális kütyük, az online-minden-azonnal jelensége átszövi a mindennapjainkat, és lopják perceinket, óráinkat, napjainkat. Vagy mindez nem is fontos? Döntsék el Önök.

Gombóc Artúr nagyon szomorú… Mindenki csúfolja a kilói miatt. A mértéktelen csoki evés miatt nagyon meghízott. Már alig mer végig menni az utcán, úgy fél, hogy kinevetik és megmosolyogják. Végső elkeseredésében úgy dönt, hogy – mint a többi madár – ő is télre elköltözik Afrikába.

A bajok tovább fokozódnak, amikor Artúr fogságba kerül egy madárüzletben. Szerencsére barátai, Pom Pom, a kis pamutbojt és Picur az iskolás kislány rögtön mellé állnak. Segítségül hívják Festéktüsszentő Hapci Benőt, Órarugógerincű Felpattanót és Radírpókot barátjuk megsegítéséhez és kiszabadításához.

Gombóc Artúr végül rájön arra, hogy a barátoknál, barátságnál és a szeretetnél nincs fontosabb a világon, s ha bármi baj van, ők itt vannak, és nem kell világgá menni, a csokit pedig mértékletesebben kell fogyasztani. Csukás István népszerű rajzfilmsorozatát most színpadi feldolgozásban zenével, színes díszlettel, jelmezzel és sok-sok humorral láthatja az óvodás és kisiskolás közönség és persze a nosztalgiázni kívánkozó apukák és anyukák.

Szereplők
Picur: Kiss Eszter Júlia / Csápenszki Nikolett
Pom Pom: Tassonyi Balázs, Bágyi Márton, Vígh Gergő
Gombóc Artúr: Bodrogi Attila, Straub Péter
Festéktüsszentő Hapci Benő, Kopasz: Gieler Csaba
Órarugógerincű Felpattanó: Csápenszki Nikolett / Kiss Eszter Júlia
Radírpók, Sofőr, Mozdonyvezető, Kapitány: Lévai Ádám

Csukás István műve alapján írta: Bor Viktor
Zene: Berkes Gábor
Díszlet: Perlaki Róbert
Jelmez: Kökényesi Györgyi
Koreográfus: Hábel Ferenc
Rendező: Kökényessy Ági

Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelme könnyedén révbe érhetne, a sármos, ám annál kapzsibb Borsay Ubul gróf azonban ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő hölgyet.

A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Juares keveri teljesen össze.

A Latabár Kálmán főszereplésével, 1943-ban bemutatott legendás filmvígjáték alaptörténete Fényes Szabolcs nagysikerű melódiáival átszőve ígér közel három órányi felhőtlen szórakozást.