Saját előadások

Legyen részese az új év első salgótarjáni zenei eseményének!

A Zenthe Ferenc Színház művészeinek előadásában felcsendülnek a legkedveltebb operett és musical dalok.
Fellépnek:

• Házi Anita
• Simon Kata
• Szilvási Judit
• Erdélyi Gábor
• Ozsgyáni Mihály
• Pásztor Máté

A Bartók Kamaraszínház és a Zenthe Ferenc Színház közös produkciója.

Tulajdonképpen mi az, hogy Nő? Karinthy Frigyes szerint a Férfi és a Nő mindig mást akar: a Férfi a Nőt, a Nő a Férfit. Lehet. Mindenesetre nincs az a férfi, aki vetekedhetne egy nő sokszínűségével, titokzatosságával. A férfilélek átlátszó, a női kiismerhetetlen.

Allan Felix, a filmkritikus egy vergődő és szenvedő elhagyott férj. És amíg ő látványosan belemerül bánatába, addig barátai, Linda és Dick minduntalan azon fáradoznak, hogy Allan új társra leljen.

És ezzel megkezdődik a szünet nélküli randevúk sora. De ahelyett, hogy belejönne, idegességében végül mindegyiket elbaltázza.

Az ügyetlen randizó nagy segítségére van kimeríthetetlen képzelete is, amelyben meg-megjelenik Humphrey Bogart, és az ő számos tanácsa, története. Allan odaadóan hallgatja hősét, és már csak egy feladata van, hogy rájöjjön, mitől lesz egy férfi élete kudarcoktól mentes. 

De hogyan válik csapdává az, aki másra sem utazott, mintsem másokat csapdába ejtsen?

Ez bezzeg menni fog az esetlen kis értelmiséginek! 

A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

Fordította: Földényi F. László

“Kirepülnek a szülők.”

A buborékok előbb vagy utóbb szétpukkannak. Solmaynál sincs ez másképp, hiába próbál lavírozni az egyre halmozódó számlák és felesége, Szidónia végtelen költekezési kedve között. A lányokat férjhez kell adni, a fiúkat ki kell segíteni, ékszerek sem lesznek maguktól, estélyek nélkül pedig nem élet az élet. Csak éppen pénz, az már nincs rá. A családfő által felépített kártyavár összedőlni látszik, a hazugságok lelepleződnek, mikor Solmay végre kezébe veszi az irányítást és rendet teremt. Vagy legalábbis, megpróbál.

Csiky Gergely 1884-es színdarabja vérbeli komédia, melynek aktualitását erősíti a Mohácsi testvérek által átdolgozott szövegkönyv, amelyet most egy fiatal csapat, Horváth János Antal rendező és Rainer-Micsinyei Nóra dramaturg dolgoz tovább a tarjáni társulattal. 

Írta: Csiky Gergely
után írta Mohácsi István és Mohácsi János 
után írta, húzta, vonta Horváth János Antal, Rainer-Micsinyei Nóra és a tarjáni társulat.

Egy kisvárosi hotelben vagyunk. Egy kisvárosban, ahol a frissen átadott autópálya nem hozza, hanem viszi a fiatalokat, ahol a betonépületeket mind benőtte a borostyán, de az elszáguldó autók kipufogóhangjai mellett hallani a feketerigók énekét. Egy kisvárosi hotelben az erdő közepén, ahol több a pincér, mint a vendég. Ha viszont véletlenül betéved egy vadásztársaság, egy orosz milliomosnő vagy egy, a városból elszármazott szupersztár, az igazgatónő és a személyzet szívét-lelkét kiteszi, hogy legalább egy éjszakára maradjanak. És túl is éljék.

Tizenhárom színésszel ebből a szebb napokat látott helyszínből kiindulva töltjük meg a színpadot történetekkel és dalokkal. Milyen alakok lakják ezt a szállodát? Hogyan találkozik itt a múlt és a jelen? Van-e jövője az itt lakóknak? Abszurd zenés búfelejtés saját élményekből építkezve, vezetett improvizációk alapján.

„Oly szép az élet, míg álmoknak élek,
De ki tudja, mi jön majd ezután?”
/Kalmár Pál, dalénekes/

Káin és Ábel 1977-ben született a legsötétebb romániai diktatúra idején.

Sütő András a bibliai testvérpár sorsából bontja ki a lázadó ember problematikáját. A mindenkori hatalom és az egyén konfliktusa, a zsarnoksághoz való viszonyulás lehetőségei jelennek meg a műben.

"Ebben a drámában nem a halandó küzd a halhatatlan Istennel. Ilyen egyenlőtlenségben nem jöhet létre igazi konfliktus. Ebben a drámában az Édenből kivetett, múlandóságra ítélt emberek, férfiak, nők, szülők és gyermekek vergődnek emberi szenvedélyek hullámai között" - írta erről a szerző.

Sütő András örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

A drámai idő az 1920 tavaszától 1922 őszéig terjedő időszakot öleli át. A szerző igyekszik a korabeli tarjáni miliőt megidézni, utcanevekkel, épületekkel, várostörténeti utalásokkal és az ország, a nemzet életét meghatározó valós történeti események felrajzolásával.

A darab egyfelől a tarjáni bányászok, két, kolóniában élő bányászcsalád életét, mindennapjait, másfelől egy felvidéki polgári család életének alakulását, jelesül egy színházigazgató sorsát láttatja.

A két különböző társadalmi osztályból származó fiatal, egy bányászfiú és egy polgárlány szerelmének viszontagságait is nyomon követhetjük. Szerelmük beteljesedését igencsak megnehezítik a korszak történelmi eseményei.

A színdarab végén a szerelmesek egymásra találnak és életterük, Salgótarján is elindul a fejlődés útján: dr. Förster Kálmán polgármester -aki szereplőként is megjelenik a színen- határozott városépítő tervei által.

A darab tanulsága, hogy a történelem sodrásában mindenki sorsa hasonlóvá válik, és minden szenvedés, minden történelmi méretű sorscsapás ellenére az együvétartozás érzése fennmarad, mely nagy erőt ad a túléléshez, a továbbéléshez, s amelyben mindig benne van a jobb jövő ígérete.

A színdarab a Zenthe 100 Drámapályázaton, a II. kategóriában a fődíjat nyerte el.

Mikecz Estilla és Mohácsi Norbert ketten játszanak el hét nőt és hét férfit hét nagyon különböző jelenetben.
Hét találkozás, hét sztori valaminek a kezdetéről, a közepéről vagy a végéről. Arról, hogyan szeretheti, utálhatja, zaklathatja, izgathatja, bolondíthatja egymást két ember. Sokféle figura megjelenik a két fiatal színész jóvoltából, s mindig más karakterek.
A Hét randi egy pörgő, szórakoztató, elgondolkodtató előadás, meglep, egyszerre meghat és megnevettet és felkavar és elrepít, egyszóval olyan mint maga a szerelem!

Az előadás 14 éven aluliaknak nem ajánlott!

Ötvenkét nővér arccal a mérgező levesében! Így talál rájuk egy balul elsült gombavacsora után a zárdába visszaérkező öt apáca, akik egy Bingo-party miatt maradtak le az „utolsó vacsoráról”. Elhatározzák, hogy a hirtelen megboldogult nővéreket méltó körülmények között búcsúztatják el. A temetéshez azonban rengeteg pénzre van szükség. Egy sugallatnak engedve vallásos témájú képeslapok gyártásába fognak. És bár a vállalkozás jól megy, az összeg így sem teljes. Végül egy adománygyűjtő előadást szerveznek, ahol ők maguk lépnek színpadra.

A show egyszerűen mennyei, és közben arra is fény derül, hogy bár született apácák, mégis mindegyikük színpadra termett.

És hogy összejön-e a pénz a sziporkázó zárdahumorban bővelkedő misszió végére? Az csakis az oltári társaságon múlik, mert ők a végsőkig zengik: „a színpad szent varázs!”

A szövegkönyvet és a dalszövegeket írta, valamint zenéjét szerezte: Dan Goggin

Fordította: Téli Márta és Gebora György

A IV. Henrik története 20 évvel a színpadi események előtt kezdődik, amikor egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető.

Megőrült vagy csak szerepet játszik?

És ha őrült, akkor a környezete miért tart vele ebben az őrületben?

Ha pedig játék csupán, hogy lehet ennyire valószerű?

Egyáltalán honnan tudjuk, meddig tart a normalitás és hol kezdődik a téboly?

Fordította: Füsi József