2022/2023 évad bérletei és előadásai

A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a "Vén De Jó"-ban laknak, mindaddig, míg Lili a légy alaposan fel nem forgatja életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül és persze az is, hogy hol lesz a szereplőknek új lakóhelyük.

Páskándi Géza népmesei motívumokból merítő mesejátékának hőse: Csavaró-Csutorás Péter vándor ezermester, aki "harcba száll" a királylány kegyeiért. Nem mindennapi furfanggal legyőzi a vele versengő előkelő hercegeket.

A zenés mesejáték végén a nép egyszerű gyermeke elnyeri méltó jutalmát, Gyémántszép Királykisasszony kezét, no meg Garasos Király fele királyságát s vele a királyság fele kincstárát, mert hát a király fölöttébb takarékos uralkodó. Ezt a tulajdonságát, atyai boldogsága sem feledteti el vele.

Megvalósulhat-e a helyiek nagy álma, azaz lehet-e európai település a tótok lakta Glogovából? Ez foglalkoztatja a helybéli intelligenciát: Gongolyt, Szlávikot, Majzikot és Adamecznét.

Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása: megújul a paplak, Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek, özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is…

Telnek-múlnak az évek, s a kis Veronka eladósorba kerül. Megismerkedik Beszterce híres ügyvédjével, Wibra Gyurival. A fiatal, feltörekvő jogász és a Szent Péter esernyőjének áldásával felnőtt papkisasszony azonnal egymásba szeret. Közéjük áll azonban Wibra Gyuri öröksége, amelyet megboldogult apja – hogy, hogy nem? – egy esernyő szárába rejtett. S megindul a harc a vagyonért.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb amerikai Broadway-sikere volt Tracy Letts 2007-ben bemutatott, többszörös Tony- és Pulitzer-díjas tragikomédiája. A fanyar humorú, sziporkázó párbeszédekkel teletűzdelt színművet láthatja a közönség Salgótarjánban. Az Augusztus Oklahomában izgalmas krimi, frenetikus vígjáték, megrendítő családi dráma és igazi amerikai mese egyszerre egy alkoholista apáról és egy gyógyszerfüggő anyáról, akik megpróbálnak rendet tenni maguk körül.

De egy olyan családban, amelyben csupa léhűtő férfi boldogtalan asszony hűtlen férj és lázadó nő él – ez csaknem lehetetlen vállalkozás...

Nem is beszélve arról, hogy a legjobb háznál is lehetnek olyan sérelmek, elfojtott vágyak és veszélyes titkok, amelyek egy alapos nagytakarítás során egyszer csak előkerülnek a régi kacatok közül az üres gyógyszeres dobozokkal és sörösüvegekkel együtt...

FIGYELEM! Szókimondó szöveg! 16 éven felülieknek!

Fordították: Deres Péter, Maros András, Kovács Kriszta

Az előadás a West End Theatre Agency engedélyével jött létre.

A helyszín egy fiktív németalföldi kisváros, Huisum. Az igazságszolgáltatásért Ádám bíró felelős. Az éjszaka valaki eltört egy korsót. Eltölthetünk egy fél napot a fojtogató légkörű tárgyalóteremben. Itt éppen olyan nehezen kap levegőt a felperes, mint az alperes; pont ugyanúgy lapít a sértett, mint az írnok; a bíró homloka pedig egyre jobban izzad. Ott, ahol egyetlen ember kezében összpontosul a hatalom, veszélyes igazat mondani. A nyomozó és a tettes alakja Oidipusz király módjára olvad eggyé. A felelősek azonban többen vannak...

Heinrich von Kleist rövid élete alatt olyan munkásságot hagyott hátra, mely a mai napig az egyik legvadabb és a legellentmondásosabb minden klasszikus között. Kortársa, Goethe, aki Kleist egyik legnagyobb bírálója volt, elsőként rendezte meg Az eltört korsót. Goethe – ha nem is szándékosan – mindent elkövetett, hogy az előadás megbukjon. Az előadás akkorát bukott, hogy Kleist párbajra akarta hívni a mestert. Évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy Kleist igazán népszerű legyen. Kritikus szemlélete, éleslátása, a sötét látomásossága mellett darabjaiban, elbeszéléseiben mindig felsejlő humora a kortárs színház számára is megkerülhetetlen szerzővé teszi.

Fordította: Forgách András

A híd Brooklynban van, ahonnan lepillantva az olasz negyed látható. A híd határ és minden a határokról szól.

Az utolsó pillanatokról, amikor már átkelünk, de még a hídon vagyunk és még visszanézhetünk. A rosszon még innen, de a helyesen már túli pillanatokról. Az átkelés azon pillanatairól, amikor még meg lehet állni, vissza lehet pillantani, netán vissza is lehet fordulni.

Végig ott feszül a kérdés: tényleg, vissza lehetne még fordulni innen? Vagy innen? Esetleg innen…?

Honnan válik véglegessé az átkelés? Létezik olyan erős szenvedély, amit nincs az a hatalom, az a tudás, az a bölcsesség, ami képes visszafordítani?

Tudatosítani kell magunkban, hogy hol is van a jó és a rossz között a határ.

...és ha odaérünk pillantsunk vissza a hídról mindenképpen.

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

Minden az erdő körül forog. Gurmizsszkaja asszony, a sokat megélt tulajdonosnő hébe-hóba elad belőle egy darabot, hogy az éppen kiszemelt fiatalembernek apanázst tudjon adni. Az erdőben randevúzik titokban a két ifjú szerelmes, akik nem lehetnek egymáséi, mert nincs pénzük hozományra. És hosszú évek után az erdőben vándorolva találkozik egymással a két hányatott sorsú vándorszínész, Szomorov és Vigov is.

Szomorov amúgy a földbirtokosasszony unokaöccse, titkolnia is kell "léha" mesterségét az előkelő és erényes udvarházban. De ez csak addig sikerül, amíg az emberi gyarlóságok erdeje láttán föl nem pezsdül benne a zabolázhatatlan színészvér: nem hagyhatja, hogy a pénz diadalt üljön a tiszta, igaz érzések fölött...

Fordította: Morcsányi Géza

Molnár Ferenc örökérvényű Mefisztó-története, Az ördög fordulatokban gazdag, éles humorú vígjáték, amely bravúros érzékenységgel világítja át a férfi-nő viszony legrejtettebb mélységeit.

János, a tehetséges festő izgatottan várja legjobb barátja feleségét, Jolánt, hogy megfesse a portréját. A találkozás kínos, mindketten próbálnak felülkerekedni egymás iránt táplált, elfojtott szerelmükön. Jolán már éppen készülne modellt ülni, amikor váratlanul megjelenik egy elegáns és sötét tekintetű alak, az Ördög. „Sehonnan se jöttem és sehova se megyek. Itt vagyok.” – mondja, és itt is marad, amíg ravasz tervét véghez nem viszi. Nem nyugszik, míg fel nem fedi a leplezett vágyakat, s a két szerelmest alaposan meg nem kísérti.

Illíria szigetének népe álmos-derűs egyhangúságban él. Erre a helyre csak megérkezni lehet, elhagyni soha. Az van, ami a tengeren innen van. Ezt kell szeretni. És itt mindenki szeret(ne) valakit. És mindenki azt szeretné, akit nem lehet. A hajótörést szenvedett Viola a finom lelkű Orsino herceget, Orsino a gyászba öltözött Olívia grófnőt, Olívia a fiúnak öltözött Violát akarja. Szerelmesek és cselszövők kergetik egymást utcákon, kertek alatt, a zenétől átitatott illír éjszakában. Az élet derűs. Az illír elit jól elvan. A részegesek részegeskednek, az udvari bolond énekel, az udvarmester rendet tart, az udvarhölgy mesterkedik. Szól a zene.

Fordította: Nádasdi Ádám

A lelkünkhöz szól és gondolkodóba ejt Székelyföld különös, misztikummal, néphagyományokkal teleszőtt világa. Az isteni akaratban rendíthetetlenül hívők, ám az Úr döntéseivel mégis folyton pörlekedők világa ez.

Itt a térképen feleslegesen keresett, mert valójában bennünk lévő Kis Romlás és Nagy Romlás mellett, a Hargita zord hegyei között éli életét a korán megözvegyült Bódi Vencel. Ide, a havasokba várja haza messzire szakadt övéit, de hiába. Itt bontakozik ki két fiatal tiszta, örömre készülő szerelme, ami ha kell, a halált is legyőzi. Itt találkozik a múlt és a jelen, a hűség és megbocsátás, az önzés és a hit, a szeretet és a sosem múló remény. Itt, ahol a tragédia és a csoda kézen fogva jár.

Sütő András örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.  Az előadás a Zenthe Ferenc Színház és a Móricz Zsigmond Színház koprodukciójában készült.