WS Tüzép-Vertich József Bérlet előadásai

Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelme könnyedén révbe érhetne, a sármos, ám annál kapzsibb Borsay Ubul gróf azonban ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő hölgyet.

A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Juares keveri teljesen össze.

A Latabár Kálmán főszereplésével, 1943-ban bemutatott legendás filmvígjáték alaptörténete Fényes Szabolcs nagysikerű melódiáival átszőve ígér közel három órányi felhőtlen szórakozást.

Annie, a válófélben lévő fiatalasszony a tárgyalásig egy szállodába költözik, ahol megismerkedik egy sármos fiatalemberrel, Albert Sándorral.

Annak ellenére, hogy Annie a per miatt nem bonyolódhatna új kapcsolatba, beleegyezik egy kompromittáló találkába.

Csak a tárgyalás napján derül ki, hogy Albert Sándor nem más, mint Annie válásról hallani sem akaró férjének az ügyvédje, aki magándetektívvel figyelteti az asszonyt.

Annie azt hiszi, csapdát állítottak neki.

Nelli. Lujza. Böske. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. A három Szalay-lány. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek.
Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?

Izgalmas, különböző színházi világokból, kultúrkörökből érkező impulzusok találkoznak az előadásban: a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában nemcsak e két színház, hanem kassai és marosvásárhelyi színészek, alkotók is részt vesznek.

Elhunyt cégtársa egyetlen örökösét, Billyt keresi az idős, dúsgazdag Jonathan Hardcastle. Tízezer font a tét: ekkora összeget szándékozik Billynek ajándékozni azzal a feltétellel, hogy a fiún kívül ne jelentkezzen más örökös. Billy és ügyvédje egy születésnapi összejövetel kellős közepén jelennek meg a családi kastélyban. Ha azt hinnénk, hogy az örökség simán eljut a címzetthez, itt akár vége is lehetne a darabnak. Ha viszont arra tippelünk, hogy nem Billy az egyetlen jelentkező, illetőleg nem Billy az egyetlen Billy, akkor közelebb járunk a vígjátéki igazsághoz, mely az örökség megszerzésének fordulatos, olykor az eszeveszett ámokfutás határait súroló komédiája felé löki a megjósolhatatlan végkifejletet… 

Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol társalgási vígjáték hagyományait követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. Szerzőtársa ezúttal Tony Hilton színész és író, aki szintén a műfaj jelentős képviselője.

A mű a szerző Páratlan páros c. darabjának folytatása. Az emlékezetes események óta majd’ 18 év repült el. Gavin (John és Barbara fia) 16 éves, míg Vicki (John és Mary lánya) 15 éves. (Vigyázat! John ugyanaz a személy, és még mindig taxisofőr!) Vicki és Gavin megismerkedik az interneten, s a lány meghívja magukhoz a fiút. Mikor a közös apa tudomást szerez minderről, kétségbeesetten próbálja megakadályozni a találkozást. Stanley, a régi bútordarab házibarát természetesen ismét belekeveredik a bonyodalmak sodrába: John embert próbáló feladatokat bíz rá, hazugságokra kényszeríti, nevetséges helyzetekbe sodorja, s újabb övön-aluli gyanúba keveri. Ahogyan ez egy igazi jó baráttól elvárható…

S ha mindez nem lenne elég, az események csúcsán beállít Stanley szenilis apukája is…