Hírek

„Eleinte szokatlan, mint a chilis csokoládé” 2015.02.24
Alig két hét múlva, március 9-én mutatja be a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Harold Pintér Hazatérés című tragikomédiáját. A darab rendezője az a Gyuriska János lesz, aki első alkalommal próbálja ki magát ebben a szerepkörben, jóllehet színpadon is, filmen is számtalan produkció részese volt már. A Zenthe színház tavaly egy olyan fiatalembernek adta meg az első rendezés lehetőségét, aki akkoriban adta be jelentkezését a színművészeti egyetemre. Most egy olyan művésznek, aki közönségkedvenc volt a Vígszínházban és Miskolcon is. A darabot ő maga választotta, mint ahogy a megvalósításban is teljesen szabad kezet kap.

- Miért a Hazatérésre esett a választásod, egyáltalán honnan jött, hogy éppen ezt a darabot rendezd?

- Harold Pinter darabjaival a főiskola előtt és közben ismerkedtem meg, olykor mint tananyag, máskor mint színházi előadás. Maga a Hazatérés című színdarab már első olvasáskor is nagyobb hatással volt rám, mint Pinter egyéb művei; eleinte nem is értettem, miért és hogyan, de határozottan éreztem, hogy így van. Most persze már tudom. A titkai, a sűrűségei és sűrítményei hatottak rám ilyen zsigerien. Ugyanakkor a darab – általam vélt vagy megtalált – jelentése mély egyezést, de legalábbis rokonságot mutat saját, világról való tapasztalásaimmal és élményeimmel.

- Ez az első rendezésed. Milyen kép alakult ki a fejedben, miközben készültél az első próbanapra?

- Névleg és „hivatalosan” valóban ez az első önálló rendezésem. Azonban a színházi előadás létrehozása szinte minden esetben összjáték, közös izzadság és gondolkodás eredménye; a rendező „benyög” valamit, amire a színész válaszol; a színésznek támad egy ötlete, javasol valamit, gondol vagy érez, s a rendező mondjuk továbbgondolja vagy épp elveti; esetleg egy másik színész a takarásban „rárepül” az ötletre, és mond egy olyan szuper valamit, ami végül felülírja az eddigieket, és közmegegyezéssel marad az a megoldás.
Persze van másmilyen hangolású próba is. Van, hogy makacsnak és következetesnek kell lenni; hiszen adott esetben én már tudom, hogy mire megy ki a munka, míg a velem szemben kérdő tekintettel álló színész egyelőre még semmit sem lát az egészből. Ilyenkor van az, hogy türelmet és koncentrációt kérek, míg aztán a dolgok szép lassan elkezdenek rendeződni, formát ölteni és visszaköszönni, s ilyenkor végül jön az „aha!”-élmény, és mehetünk tovább.
Fontos megjegyzás, hogy ezt a figyelmet, koncentrációt és odaadást a színészek a legelső naptól fogva hozzák, s ezért én nem tudok elég hangos és visszhangos köszönetet mondani nekik. Az olvasópróba napján – s onnantól megállás nélkül – egy mindenekelőtti célt mondtam nekik, magunknak: azt, hogy tiszták legyenek a fejek; hogy végül majd ugyanarról kezdjünk el beszélni, ha feljön a fény; hogy arccal egy irányba legyünk, s úgy induljunk el. Nos, ez egy hónap próba után sikerült – ezt biztosan ki merem jelenteni. Mindenki érti a darabot, a szerzőt, a szerepeket és egymást, s azt, hogy mindebből végül mit szeretnék (nem tagadom, olykor helyénvalóbb az „akarok” ) kihozni. De igen: a sorok tiszták, s az is, ami a sorok között van – s ez így tiszta sor!

- A szereposztásban kinek milyen erényeit vetted figyelembe?

- Hm, szereposztás… Mindig fura ügy. Valamilyen jellegű kompromisszum ugyanis előbb-utóbb mindig felmerül. Hogy az illető színész alkata... vagy a kora... vagy nem ér rá... vagy a kora szuper, de a partnere alacsony hozzá... másvalaki jó lenne, de nem tagja a színházunknak (tehát drága)... ráérni egyébként ő sem ér rá, szóval zárt kapukat döngetnénk... Ahogy én ez idáig megfigyeltem, minden ilyen jellegű kérdés megoldható nyílt és egyenes kommunikációval, maximális felkészültséggel. Nincs mitől félni, ergo nincs szükség „vetítésre”, kétszínűsködésre és alakoskodásra. Meglátásom szerint ezek amúgy is elviszik az alkotókedv és energia 65-70 százalékát. Ám mindez egyetlen huszárvágással kikerülhető. Csak ki kell próbálni; eleinte szokatlan, mint mondjuk a chilis csokoládé, de pár alkalom, és effektíve rá lehet kapni, ráadásul roppant gazdaságos, hatékony és fölöttébb kényelmes: egyszerűen „lököm” a frankót! Az őszintét! Nem hiszek ugyanis abban, hogy a színészt én, mint rendező, mint nagy „guru”, majd jól irányítom a megfelelő irányba, hogy aztán majd – tádááám! – láss csodát: valami világraszólót köszönhessen nekem, önimádó/öngyűlölő/szorongó rendezőjének… Ez, ha látszólag működik is olykor, csakis egy miatt: a Színész miatt, aki hiszi és elhiszi ezt; aki akarja és így akarja, mert ezt tanulta, ezt szokta meg.
Hiszem, hogy a színész felnőtt, önálló ember, kreatív gondolatokkal és szuverén véleménnyel a világról. Tudom, hogy érvekkel meggyőzhető, s akkor lehozza a csillagot is az égről, s látom, hogy ő is meg tud győzni. Sőt, azt imádom a legjobban! Igen, engem igenis tessék meggyőzni! Ilyenkor például imádom azt mondani: „b...us, teljesen jogos, igazad van!” A mi Hazatérésünk szereposztása ilyen szempontból egészen kivételes és heterogén. Van, akire első olvasatra is azt mondanánk, hogy persze, hogy ő, ki más? Van, akinek ez az alakítása egészen váratlan lehet. Van olyan is, aki feljebb rakja magának ezzel az alakítással saját mércéjét, ezzel okozva majd meglepetést. Szóval van itt minden!

- Mit szeretnél bemutatni a darab által? Milyen eszközökkel?

- Elképzelhetetlen pontossággal meg tudjuk mérni a proton tömegét. Detektáltuk az Andrei Linde által 30 éve megjósolt gravitációs hullámokat. Ott van ugye, a Higgs-bozon (bocsánat, de a kvantumfizika és a kozmológia régi és nagy kattanásaim), a CERN csodái… A Voyager-1 konkrétan most készül elhagyni a Naprendszert – őrület! Mi, emberek pedig közben olyan csodákra tettünk itt szert, amik talán soha, sehol máshol elő nem fordulnak, fordulhatnak. Van csodás zenénk, építészetünk, művészetünk és kifinomult filozófiánk; metafizikánk és csodálatos vallásaink; képesek vagyunk a szerelemre és a szexre, van divatunk és sci-fibe illő technológiánk. De vajon mit tudunk az e pillanatban mellettünk tévéző Másikról? Sőt: „A” Másikról? Tovább gondolva: mit tudok én arról a biológiai és spirituális szerveződésről, aki épp felteszi magának (azaz nekem) e kérdést? Mit tudok magamról? Hiszen nyilván nem a nevemmel vagyok azonos csupán, mint ahogy az a bizonyos Másik sem. Akkor hát mivel vagyok azonos? AVAGY MI AZ EMBER MÉRTÉKEGYSÉGE? AZT KI, HOGYAN ÉS MIKOR HITELESÍTETTE? S VAJON EZT A JOGOSÍTVÁNYT - KITŐL KAPTA?
Azt gyanítom – valójában 42 éves koromra nekem ez kifejezett meggyőződésemmé vált –, hogy az ember számára az egyetlen valódi, tisztán érthető és élhető (természetes és nem önkényes) mértékegység: a végtelen. A Végtelen és a Megismerhetetlen. Ezekben a paradoxonokban élünk, egyáltalán: egyenesen ezek teszik lehetővé azt, hogy élhetünk. (Erről és ezekről nálam szebben beszélt Werner Heisenberg, vagy Kurt Gödel.) Ezért is értjük ma már olyan nagyon az abszurdot. Csakhogy Pinter nem „abszurd” szerző. Pinter a „nem  lehetséges” létezésének szerzője. Az a bizonyos „na, erre varrjál gombot”! Ennek leghatékonyabb színpadi eszköze pedig a humor. A röhögés. A pofátlan ellentmondások. A nevetséges szánalmasság. A szánandó gyengeség, ami pokoli erőt fitogtat.

- Kiknek ajánlod a darabot?

- Mindenkinek. De tényleg, mindenkinek. HORVAI ISTVÁN EMLÉKÉNEK AJÁNLVA

* * *
A Hazatérés premierje 2015. március 9-én lesz, további előadások március 10., március 11., március 12., március 13.
A darabot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával mutatjuk be.


Szécsényben is bemutatkozott a Félreértés 2015.02.24
Városi bérletes sorozatunk harmadik helyszíneként ezúttal Szécsényben mutattuk be Albert Camus drámáját, a Félreértést. mint a másik két helyszínen, itt várakozáson felül jól fogadta a közönség a nehéz darabot, amelyet egy igen érdekes látványvilágú, légies, de mégis sok kis teret bezáró díszletben mutattunk be.
Bár a Camus által zseniálisan megírt cselekmény nem enged egy percnyi kihagyást sem, a nézők vastapssal díjazták a drámát.
A Szécsényi Városi Bérlet záró előadását, a Sosem lehet tudni-t április 20-án, hétfőn 18 órától játsszuk.
A bérletsorozat előadásait a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával mutattuk be.


SZÉKFOGLALÓ ÉS SURRANÓ BÉRLETESEINK FIGYELMÉBE! 2015.02.24
Harold Pinter Hazatérés című kamaradarabjának premierje 2015. március 9-én 19 órától lesz a József Attila Művelődési és Konferencia Központban, további előadásnapok: március 10., 11., 12. és 13., egyaránt 19 óra.
ÉRVÉNYES BÉRLETEK: Székfoglaló Támogatói Bérlet, Surranó Bérlet. Kérjük, figyelmesen ellenőrizze bérletén az Ön előadásnapját!
SZÓLÓJEGY ÁR: 2000 Ft.
A darabot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával mutatjuk be.


Harold Pinter: Hazatérés - Két hét múlva premier! 2015.02.22
Két hét múlva, március 9-én mutatja be a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Harold Pinter tragikomédiáját, a Hazatérést. Az egyik legkiválóbb XX. századi brit drámaíró konfliktusokkal teli művét Gyuriska János rendezi, a szerepeket Mikó István, Erdélyi Gábor, Csernák János, Máté Krisztián, Albert Péter és K. Müller Zsófia alakítják.

Négy férfi - az idős apa, két felnőtt fia és idős testvére - évek óta élnek egy londoni házban anya nélkül, nő nélkül. Váratlanul megjelenik az Amerikában élő harmadik fivér fiatal feleségével. Mulatságos, borzalmas, szentimentális, vicces, fájdalmas. Sírni kell, és persze röhögni.
A Hazatérésben a cselekmény tárgya nem más, mint az apauralom bukása, és felváltása a nőuralommal, az anyauralommal. S bár az odáig vezető út rögös, ha nehezen is, de helyreáll a család régi rendje, újra asszony veszi át az otthon irányítását.
A salgótarjáni premier érdekességét adja, hogy a korábban a Vígszínházban és a Miskolci Nemzeti Színházban játszó, ettől az évadban a Zenthe Ferenc Színházban dolgozó Gyuriska János ez alkalommal nem színészi erényeit csillogtatja – életében először rendezőként is bemutatkozik. Munkáját kiforrott, letisztult ötletek, határozott elképzelések jellemzik, amelyek megvalósításában tökéletes partnerei a színészek.
- Harold Pinter egy olyan szerző, akinek ha egy darabjába hívják az embert játszani, szinte gondolkodni sem kell, elfogadja-e? A Hazatérésben az apa, Max egy furcsa, groteszk figura, de talán ki fog derülni, hogy miért vált azzá. Nem lehet egy emberről első pillantásra megmondani, miért vált olyanná, amilyen, meg kell ismerni az életét. Az övében is van tragédia, humor, szatíra, mint szinte mindannyiunk életében. Örülök, hogy ezt a figurát meglátta bennem a rendező – felelt a darab vendég főszereplője, Mikó István arra a kérdésre, hogy hogyan éli meg, hogy az eddigi vidám szerepei után egy morózus öregurat alakít.

A kamaradarab premierje 2015. március 9-én 19 órától lesz a József Attila Művelődési és Konferencia Központban, további előadásnapok: március 10., 11., 12. és 13., egyaránt 19 óra.
ÉRVÉNYES BÉRLETEK: Székfoglaló Támogatói Bérlet, Surranó Bérlet. Kérjük, figyelmesen ellenőrizze bérletén az Ön előadásnapját!
SZÓLÓJEGY ÁR: 2000 Ft.
A darabot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával mutatjuk be.


001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015
016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030
031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044 045
046 047 048 049 050 051 052 053 054 055 056 057 058 059 060
061 062 063 064 065 066 067 068 069 070 071 072 073 074 075
076 077 078 079 080 081 082 083 084 085 086 087 088 089 090
091 092 093 094 095 096 097 098 099 100 101 102 103 104 105
106
 
Hírek
www.ZentheSzinhaz.hu - Salgótarján 2017


Zenthe  Ferenc  Színház  támogatói  számlaszám:  10400786  -  50526583  -  80891015